Cégismertető

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. az 1949. július 1-én alakult állami vállalat, az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV) általános jogutódja. A vállalat székhelye a budapesti Székesfővárosi Tanács Egészségügyi telepén lett bejegyezve, ahol már 1903 óta üzemelt hulladékfeldolgozás. Az Állategészségügyi Telep feladata volt – mely a Társaság budapesti telepének helyén működött – az ebrendészet, a Budapest területén elhullott állatok és vágóhídi hulladékok begyűjtése, feldolgozása, valamint a kitermelt zsír feldolgozása szappanként. Az újonnan alakuló vállalat vezetése kapta feladatul az Országos Közellátási Hivataltól, hogy a megyékben meglévő épületek és berendezések felhasználásával a feldolgozó telepek hálózatát szervezze meg. A telepek fejlesztése 1950-ben indult az addigi állat-egészségügyi, illetve sintértelepeken, valamint élelmiszer-ipari üzemekben.

Az egyes üzemek létesítésének és általában korszerűtlenné válása miatti bezárásának éve

Székhely

  • Budapest 1949, feldolgozó tevékenység megszüntetése, csak székhely 1971

Működő gyárak, telephelyek

  • Debrecen 1950, újjáépült 1975
  • Hódmezővásárhely 1951, újjáépült 1982
  • Solt 1963
  • Böhönye 1998 (gyűjtő-, átrakó telep)
  • Mátyásdomb 2003
  • Bőny 2006 (napjainkban kizárólag gyűjtő-, átrakó telep)
  • Szolnok 1961-1992, 1996-tól zsírpor gyártás, központi labor

Bezárt, vagy eladott gyárak, telephelyek

  • Battonya 1942-2000, újjáépült 1952
  • Kecskemét 1950-1952
  • Miskolc 1950-1953
  • Nagykanizsa 1950-1956
  • Nyíregyháza 1950-1954
  • Pécs 1950-1966
  • Székesfehérvár 1950-1961
  • Szikszó 1955, újjáépült 1984, 1994-ben kivált a Társaságból, SZATEV Zrt. néven új társasággá alakult
  • Sárvár – az első, kizárólag melléktermék feldolgozásra tervezett és épült üzem – 1957-2003
  • Győr 1967-2004
  • Tököl 1971-2005

Az ÁTEV felügyeletét 1957-ben az addigi Élelmezésügyi Minisztérium helyett a Földművelésügyi Minisztérium vette át, amely felgyorsította a vállalat fejlődését. A feldolgozási technológiák intenzív fejlesztésére, a beruházások jelentős állami támogatására 1970-től került sor. A 70-es évek második felében jelentős változások következtek be a vállalat életében, mert a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) vezetése olyan döntést hozott, hogy a hulladékok feldolgozását a keletkezés helyén kell megoldani. Ettől az időszaktól kezdve az ÁTEV-nél a nyersanyaghiány fogalmával is meg kellett ismerkedni. 1980-84 között a vállalat munkáját a Gabona Tröszt felügyelte. 1984-től az ÁTEV valamennyi üzemében nagy teljesítményű gépek, kielégítő higiéniai viszonyok, környezetvédelmi berendezések szolgálták az ott dolgozók és az üzem környezetében élők igényeit.

A vállalat 1993. szeptember 30-i hatállyal – 100 %-os állami tulajdonban álló - részvénytársasággá alakult 878 MFt jegyzett tőkével, majd jogszabályi változás következtében 2006-ban zártkörűen működő részvénytársasággá vált.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásainak megfelelően a részvénytársaság jelenlegi elnevezése: ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ATEV Zrt.).

A társaság részvényesei:

  • Magyar Állam, tulajdonosi joggyakorló: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
  • Nemzeti Eszközgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Az ÁTEV és későbbi jogutódja, az ATEV Zrt. is folyamatosan lépést tartottak a környezetvédelmi előírásokkal és fejlesztési terveiben kiemelten szerepel a szennyvíztisztítás, a levegőtisztaság és a föld védelme.

A járvány-, illetve a közegészségügyi szabályok fokozatos előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött az állati eredetű maradékok szakszerű és biztonságos módon történő ártalmatlanítására. Magyarország EU-s csatlakozását követően a vonatkozó EU jogszabály megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését. Ezáltal kiemelt szerep jutott az ATEV Zrt.-nek, amely az uniós, illetve a hazai jogszabályi előírásoknak  megfelelően – kockázatosságuk, kezelési módjuk, illetve az állati melléktermékekből előállított termékek felhasználhatósága szempontjából -  különböző (1-es, 2-es, 3-as) kategóriába sorolt állati melléktermékeket begyűjti, ártalmatlanítja, feldolgozza, illetve hasznosítja.

A köz-és állategészségügyi kockázatok sikeres felszámolásához jelentősen hozzájárult a magyarországi támogatási rendszer. Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV.25.) FVM rendelet alapján az állattartók támogatást kapnak az állattartó telepeken keletkező, meghatározott állatfajhoz tartozó, 1. és 2. kategóriába sorolt állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállításának  és ártalmatlanításának elősegítése, az állategészségügyi biztonság növelése érdekében.

Az állattartók ezen vissza nem térítendő támogatást az elszállítást és ártalmatlanítást végző szolgáltatón keresztül vehetik igénybe. Az ATEV Zrt., mint ilyen szolgáltató a kedvezményezett részére az elvégzett szolgáltatásról számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza az elvégzett szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, valamint a szolgáltatás ellenértékének támogatás-tartalmát. A kedvezményezett partnerek a  szolgáltatónak csak a bruttó számlaérték és a támogatás-tartalom különbözetét fizetik ki. A támogatásként, az állattartónak megítélt összeget a szolgáltató egy összegben, 2-3 hónappal később kapja meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.


Az ATEV Zrt. az 1-es kategóriába sorolt állati melléktermékeket a solti gyárban ártalmatlanítja, a 2-es kategóriába sorolt állati mellékterméket pedig a solti és a debreceni gyárban kezeli. A takarmányozási célra felhasználható 3-as kategóriájú vágóhídi melléktermékeket az ATEV Zrt. hódmezővásárhelyi és mátyásdombi gyárra dolgozza fel. Bőnyben, Böhönyén, Hernádon, illetve a debreceni és a hódmezővásárhelyi gyárhoz kapcsolódóan gyűjtő-, átrakó telepek üzemelnek.



Elektronikus Értékesítési Rendszer